Egyszer régen történt, hogy egy kisgyermek ámulva nézte a nagyapját amint éppen levelet ír.
Egyik pillanatban megkérdezte tőle:
- Mit írsz nagypapa? Mesét talán, vagy egy rólam szóló történetet?
Nagyapja félbe hagyta az írást, és mosolyogva azt mondta unokájának:
- Igen, rólad írok kisunokám. Azonban a szavaknál sokkal fontosabb a ceruza amivel ezt teszem. Szeretném, ha te is ilyen lennél amikor majd megnősz.
A kisfiú tátott szájjal nézte a ceruzát, de nem látott rajta semmi különöset.
- De ez ugyan olyan mint az összes többi ceruza, amit eddig életemben láttam nagypapa.
- Minden attól függ fiam, hogyan nézed a dolgokat. - felelte az idős bácsi -
A ceruzának öt értéke van, amit ha sikerül megtanulnod, olyan emberré válhatsz, aki egész életében békében fog élni a világgal, s önmagával.
1.
Írhatsz majd nagy dolgokat, de létezik, egy lépteinket vezető szív. Ha ezt jól tudod irányítani, mindenki tisztelni, és becsülni fog.
2.
Időnként abba kell hagyni az írást, hogy meghegyezd a ceruzát. Ez fájdalmat okoz ugyan neki, de végül sokkal élesebb lesz. Tehát el kell viselned a fájdalmakat, mivel ezek tesznek jobbá téged.
3.
A ceruza megengedi nekünk a radír használatát, hogy kitörüljük azt ami idönként téves. Meg kell értened azt, hogy kijavítani a dolgokat nem jelent feltétlenül rosszat, a legfontosabb viszont az, hogy mindig maradj az egyenes úton, illetve a céljaidnál.
4.
A ceruzának nem a fája, vagy a külső formája az igazán fontos, hanem a benne lévő grafit.
Ugyanígy kell azt is gondozni, ami benned rejlik.
5.
Amiket leírsz majd az élet papírjára, azok minden esetben nyomot fognak hagyni másokban.
Ezért nagyon figyelmesen válogasd meg a betűket, mert olyan emberré fogsz válni, mint amilyenek az írásaid lesznek....